Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A fogyáskori élettani folyamatok

 
Az élő szervezet egy nyitott energetikai rendszerként fogható fel. A szervezet az életfolyamatok fenntartásához  a táplálékkal energiát vesz fel , azt részben átalakítja életfenntartásra ,munkavégzésre ,a hőegyensúlyának a fenntartására stb. hasznosítja  és energiát ad le a környezetébe. A tápanyagok mint energiahordozók rendszerint nem közvetlenül szolgálják a szervezet energiaszükségletét hanem bonyolult biokémiai átalakuláson keresztül ,az intermedier ,vagy köztes anyagcsere folyamán átalakulva nagy energiatartalmú kémiai kötésekbe beépülve (foszfát kötések az adenozin trifoszfát-,difoszfát és monofosz-fátokban rövidítve: ATP,ADP,AMF) tárolódva szolgálnak  a test külső és belső munkájának az „üzemanyagául”. Az élő szervezet felépítő és lebontó anyag-és energia átalakulási biokémiai  folyamatainak összességét szokás anyagcserének  ,vagy idegen szóval metabolizmusnak nevezni.
 
              

 

a-tapanyagok-utja-a-szervezetben.jpg

 

                            A tápanyagok útja a szervezetben
Az anyagcsere tehát mindazon biokémiai folyamatok egysége amelynek során a felszívódott tápanyagokból a szervezet a működéséhez szükséges saját fehérjéket ,szénhidrátokat ,zsírokat ,hormonokat és enzimeket szintetizál,fenntartja a különböző szervezeti struktúrákat ,funkciókat,és létrehozza a kiürítésre alkalmas végtermékeket.
Az anyagcsere-folyamatok kémiai reakciók,amelyek az enzimek ,a folyamatot szabályozó katalizáló  vegyületek hatására zajlanak. Az enzimek teszik lehetővé ,hogy a kémiai folyamatok az élő szervezetben viszonylag alacsony hőmérsékleten is végbemehetnek .Minden egyes lépést külön enzim irányít ,katalizál .A sejteken belül enzimrendszerek működnek .
Az anyagcsere több fokozatban  zajló ,lépésenként szabályozott folyamat .A szabályozásban a hormonoknak ,a rendelkezésre álló tápanyagoknak, a vitaminoknak ,a környezetnek,és a metabolikus folyamat  során keletkező köztes termékeknek egyaránt szerepük van. Mindez lehetővé teszi a nagyon pontos regulációt és a hatékony működést.
Egészséges felnőtt ember esetében a szervezetbe bevitt tápanyagok 90%-a szívódik fel .A tápanyagok energiájából 10 % a szervezet számára elvész a felhasználhatatlan tápanyag komponensekkel,amelyek a széklettel eltávoznak .Ide számíthatjuk a bélbaktériumok által felvett tápanyagokat is ami a szervezet számára szintén veszteség. A lebontott és felszívódott tápanyagok energiájának (fizikai energiaérték) egy része kiürül tehát elvész a vizelettel,izzadtsággal és az elhalt sejtekkel távozó
anyagokkal. A maradék a szervezet számára hasznosul (élettani energiaérték).
A szervezet hasznosuló energiájának 50 %-a hővé alakul. Az ember napi energia szükséglete a következő célokra kerül felhasználásra :
Az alapanyagcsere energia szükséglete pihenéskor abszolút nyugalmi helyzetben,az ember számára optimális hőmérsékleten standard feltételek között mérhető. Magába foglalja a légzés ,kiválasztás, vérkeringés, idegműködés az életfontosságú szervek működését, valamivel több mint egynegyedét a nyugalomban lévő vázizomzat energiaforgalma befolyásolja . Az alapanyagcsere nagysága  szerv- és szövetspecifikusan változik .
Az alapanyagcsere mértéke a zsír nélküli testtömeggel ,elsősorban az aktív izomtömeg mennyiségével és a testfelüet nagyságával  arányos .Elhízáskor a megnövekedett testsúly nem jelenti az energiaigény emelkedését ,hiszen ez a folyamat a „passzív szövet „ elsősorban a zsírszövet  arányának a növekedésével jár.
Ebből a "fogyasztás élettani"  szempontból az a fontos következtetés vonható le,hogy a vázizomzat alapvetően fontos szerepet játszik az energia forgalomban.
Az anyagcserét a szervezet belsőelválasztású mirígyeinek a működése szabályozza. Ezek között is kitüntetett szerepet tölt be a pajzsmirígy anyagcserét szabályozó tiroxin hormonjának a kalorigén hatása.
                             

hormonok-es-hizas-1-.jpg

                                     A hormonok és hízás
Ebből levonható fogyasztás élettani következtetés,hogy mindent meg kell tenni a pajzsmirígy optimális működésének fenntartásáért.
Az energiaforgalommal foglalkozó ismert tudós  Rubner több mintegy száz éve megállapította.hogy a szervezet  alapanyagcseréje nem a tettömeggel , hanem a testfelülettel arányos amit a testtömeg 0,75 hatványkitevőjével számított úgynevezett " anyagcsere testtömege " jellemez.
-A fizikai és szellemi  aktivitás hatása az anyagcserére
Az agy tevékenysége-a szellemi munka- nem befolyásolja az alapanyagcserét. A fizikai aktivitás energiaigényét általában túlbecsülik .Az energiafelhasználás a működő izomsejtek számától és az összehúzódásuk intenzitásától függ .
                                     

 

hegymaszas.jpg

A hegymászás ,természetjárás  kitünő fogyókúra

 

Csak az olyan fizikai munka ,vagy sporttevékenység emeli a szervezet energiaigényét ,amely az oxigénigényt és ezzel a légzést és a pulzusszámot is megnöveli. Ezzel csak extrém sportteljesítmények (hegymászás,úszás, kosárlabdázás, futás) és különösen nehéz fizikai munka (ásás, favágás, bányamunka,rakodó munka)  esetében lehet számolni.
 

11897-kemeny-munka.jpg

                Ez aztán az igazi " Kemény munka" ! Dolgozzon anyád!?
 
-A tápanyagok által kiváltott termogenezis hatása
Ezt ugyancsak a Rubner által megfogalmazott a tápanyagok specifikus dinámiás hatásának (SDH) nevezett jelenséget az váltja ki,hogy a különböző tápanyagok metabolizmusához eltérő energia mennyiség szükséges.Legtöbb feldolgozási energiát a fehérjék lebontása és bioszintézise igényli (14-20 %).a szénhidrátoké 4-10 %,a zsíroké 2-4 %.
Ez azt jelenti,hogy a táplálékfelvétel az egyes tápanyagokra jellemző extra hőleadást vált ki ,vagyis  az energiaforgalom számottevően megnő. Ha  tehát valaki  eszik, és  minden egyéb feltétel változatlan marad, akkor a táplálékfelvétel önmagában is órákon át tartó alapanyagcsere forgalmat meghaladó hőleadást, kalória felhasználást eredményez. . A tipikus vegyes étrend mellett  ez  átlagosan  6%-ot tesz  ki. 
Ebből az a következtetés vonható le ,hogy minden egyes étkezés gyorsítja az anyagcserét, ezért a minél többszöri étkezés nagyon fontos a  fogyókúrás diéta alatt is. Másodszor a különböző tápanyagok specifikus dinamiás hatása eltérő és ezért arányuk ésszerű összeállítása  fontos fegyver a diétázók számára.
A napi energiaszükséglet megoszlása  :
-alapanyagcsere 60-75 %,
-fizikai aktivitás 15-30 %,
-specifikus dinámiás hatás (angolul :post prandial thermogenesis) 5-10 %.
A genetikailag meghatározott ,egyénenként változó sejtműködés,a szervezet enzimműködése, a belsőelválasztású mirígyek tevékenysége , vagyis  az eltérő endokriológiai státusza miatt egyénenként más és más  az energiaszükséglet.
Az alapanyagcserét ezen kívül még  számos egyéb  körülmény is módosítja  :
·        alvás közben 10 %-kal csökken,
·        erős hideg hatására 2-5 %-kal fokozódik,
·        30 fok C fölött minden egyes fok hőmérséklet-emelkedés hatására 0,5 %-kal növekszik,
·        nők esetében kisebb izomtömegük ,vagy nagyobb testzsír arányuk  miatt általában alacsonyabb,
·        az életkorral is változik.4-5 éves korig a testtömeg függvényében növekszik,majd a 25 életévig lassan csökken. A további életévekben  a metabolikusan aktív izomszövet csökkenésének arányában egyre kevesebb.
A tápanyagszükségletet tehát alapvetően a szervezetben ,pontosabban a sejtekben lejátszódó élettani folyamatok határozzák meg .Amennyiben a tápanyagokban bevitt energiamennyiség fedezi a szükségletet ,a szervezet energiaegyensúlyban van.Ilyenkor nincs raktározás ,a testtömeg , illetve a testzsír mennyisége nem változik.
A szükségesnél nagyobb energiabevitel esetén raktározási folyamatok zajlanak le a szervezetben ilyenkor pozitív az energiamérleg . Az energiaforgalom szempontjából a növekedés is a raktározás egyik formája .A szükségesnél kisebb energiabevitel esetén a szervezet az energiaigényét  a raktározott tápanyagok felhasználásával biztosítja. Ilyenkor az energiamérleg negatív.
                      

eu-tulsulyos-helyzetkep.jpg

             
Genetika,vagy életmód és életszínvonal okozza-e a túlsúlyt ?
Negatív energiamérleg esetén a fejlődésben lévő fiatal szervezet növekedése megáll,csökken az energialeadás,a fizikai aktivitás és a testépítés .A szénhidrát és a zsírraktárak kiürülése  után a szervezet az életfolyamatokhoz szükséges energiát a fehérjék lebontásával biztosítja.
Egészséges felnőtt szervezetben az energiaraktárak összesen mintegy 690 000 kJ (165 000 kcal) energiát tartalmaznak.Ez azt jelenti,hogy normális testsúlyú felnőttek zsírraktárai mintegy két hónapra elegendőek. A szervezetben lévő mintegy három kg mobilizálható fehérje ,az idegszövet minimális szénhidrátszükségletének ellátását figyelembe véve kb.15 napra elegendő .Ennél hosszabb éhezés elviselése az izomrostokból mozgósítható fehérjék mennyiségétől és az idegszövet hiányállapothoz való alkalmazkodó képességétől függ.
A táplálkozási felmérések tapasztalatai igazolják,hogy az elhízott személyek túlzottan nagy energia bevitelét elsősorban a zsírban gazdag ételek fogyasztása okozza. Az elhízott férfiak fehérjében és zsírban gazdag ételeket ,az elhízott nők pedig zsírban gazdag cukros süteményeket fogyasztanak szívesen.
                                   

oriasburger.jpg

                                    Óriásburger ,valakinek jó üzlet.
A zsírbevitel növeli az elhízás veszélyét ,a szénhidrátokról és főleg a fehérjékről ugyanez nem mondható el. A szervezet  zsírraktározása tulajdonképpen korlátlan.A feleslegben elfogyasztott zsír 96-98 %-a a zsírszövetbe kerül beépítésre.Túltáplálás esetén a szervezet által felvett felesleges energia , függetlenül az étrend összetételétől, elraktározódik a szervezet zsírdepóiban. A feleslegben elfogyasztott zsír azonban sokkal nagyobb mértékben raktározódik,mint a szükségleten felül  elfogyasztott szénhidrát,ezért a kis zsír – és nagy szénhidráttartamú étrend csökkenti az elhízás veszélyét. Jelentős specifikus dinámiás hatása miatt azonban a nagy fehérjetartalmú  étrend a leginkább fogyasztó hatású !!
A szénhidrát-zsír arány mellett fontos tényező a táplálék szénhidrátjainak az összetétele. A szükségesnél nagyobb energiabevitel mellett a túlzott cukorfgyasztás elhízáshoz vezet. Más szavakkal ,nincs közvetlen összefüggés a szénhidrát-.ezen belül a cukorbevitel - és az elhízás között mindaddig amíg a nagy cukortartalmú ételek fogyasztása következtében  nem borul  fel az energiaegyensúly.
Más a helyzet a táplálékban lévő élelmi rostokkal.Az élelmi rostok olyan összetett cukrok,poliszaharidok amelyeket részben vagy egészben érintetlenül hagynak az emésztőenzimek,mert nem képesek elbontani, hidrolizálni azokat. Ezek a nem emészthető poliszaharidok –élelmi rostok (pl.pektin,cellulóz) változatlan állapotban jutnak a vastagbélbe ,ahol a bakteriális fermentáció révén lebomlanak. A belőlük keletkező rövid szénláncú zsírsavak módosítják a bélműködést és kedvező hatással vannak az bélflóra összetételére és ezzel  befolyásolják az anyagcsere folyamatokat.
Az élelmi rostok kémiai szerkezetüket és tulajdonságaikat illetően eltérőek. A növényekben lévő élelmi rostok vízoldékonysága eltérő:
A vízben oldódó rostok.Ilyen például  a gyümölcsökben,a  friss zöldség-és főzelékekben található pektin amely  természetes oldószerekben kioldódik a sejtekből. A pektin közismerten gyomor –és bélnyálkahártya védő hatással bír.
A vízben nem oldódó rostokhoz tartozik a növényi sejtfalat alkotó cellulóz, hemicellulóz  és a lignin.
Az élelmi rostok jelentős szerepet játszanak a vastagbélrák ,a cukorbetegség,az elhízás ,a szív-és érrendszeri betegségek megelőzésében.A nehezen emészthető rostokat bőségesen tartalmazó táplálékok (műzlik,gabonapelyhek,zöldségfélék,teljes kiőrlésű lisztekből készült pékárú) késleltetik a cukrok felszívódást és növelik a sejtek inzulinérzékenységét ,továbbá fokozzák  az inzulinreceptorok számát.A vércukorszint  ilyenkor az étkezést követően kevésbé emelkedik ,a vérszérum inzulinszintje inkább  csökken, vagyis  javul a glükóztolerancia.A cukorbetegek állapota javul ,csökken az inzulinszükségletük  ,a szövödmények kialakulása elmarad ,vagy elhúzódik.
A rostdús táplálkozás (napi 50 g rost fevétele) átlagosan 5-10 %-kal csökkenti a vérszérum koleszterin szintet.A koleszterin szint 1 %-os csökkenése pedig  2 %-kal mérsékeli a populációban a koszorúér-betegség okozta halálozást .
A kívánt rostbevitel napi 0,5-1 kg zöldség,főzelék,gyümölcs , és/vagy 50-80 g zabpehely elfogyasztásával biztosítható.
A vérszérum koleszterin szintjét az élelmi rostok  többféle mechanizmus révén képesek csökkenteni:
  • Megkötik az epésbélbe ürülő koleszterint , az epesavakat és az ürülékkel eltávolítják azokat a szervezetből,
  • akadályozzák a zsífelszívódást,
  • az élelmi rostokból keletkező rövid szénláncú zsírsavak gátolják  a koleszterin képződését.

A nagymennyiségű rostot tartalmazó diéta eredményesen segíti elő a testsúly szabályozását,mert:

  • a hosszabb rágási idő és a lassúbb gyomorürülés fokozza a teltségérzetet és csökkenti az étvágyat,
  • megnöveli a széklet tömegét,fokozza a bélmozgást ,gyorsítja a kiürülést,
  • a rostdús diéta kevés zsírtartalma is hozzájárul a kissebb energiafelvételhez.

Az étkezési rostok egészségvédő hatása csökkenti a vastagbéldaganatok előfordulását,mert :

  • magukhoz kötik és eltávolítják a bél epithelsejeitől az epesavakat,a nehézfémeket,a szteroidokat és más mérgező és rákkeltő anyagokat, gyorsítják ezek kiürülését,
  • a béltartalom tömegének a növelésével felhígítják a károsító anyagokat,
  • elősegítik a bébaktériumok elszaporodását,
  • megkötik a keletkező ammóniát, ezzel csökkentik a vese- és a máj -anyagcsere terhelését.

 A pozitív energiamérleg esetén a többlet energia kezdetben a májban raktározódik ,majd a kötőszöveti állományban zsírszövet formájában deponálódik.

                                            

alma-vagy-korte-hizas-tipus.jpg

                      Alma ,vagy körte alak a  tetszetősebb? Ízlés dolga .

 

A zsírszövetek képződésének a sorrendje a test különbözőrégióiban :

  • először a hasüregben és a hasat körülvevő szövetekben raktározódik a zsír (abdominális zsírszövet),
  • majd a bőr alatti kötőszöveti állományban  (szubkután zsírréteg) és végül
  • az izomrostok között (intra-,illetve intermuszkuláris zsír).

elhizasi-tipusok-holgyeknel.jpg

                                     Elhízástipusok hölgyeknél

 

A zsírsavakat nemcsak a táplálékkal kap a szervezet,hanem  az valamennyi szövetben képes keletkezni.Ezt a folyamatot lipogenezisnek nevezik.A legintenzívebb a zsírsav képződés a táplálékfelvételt követő időszaskban a májban és a zsírszövetekben.A zsírsavképződés alapanyaga a glükóz vagy  szőlőcukor. A glükóz lebontásából származó piroszőlősav  több lépcsőn keresztül enzimek segítségével két szénatom csoport hozzáadásával keletkezik és alakul  a legismertebb zsírsavvá a 16 szénatmos palmitinsavvá.Ez a rendszer csak telitetlen ,tehát kettős kötést nem tartalmazó zsírsavakat hoz létre.A teljes zsírsmolekulához a triglicerid képződéshez szükséges háromértékű alkohol a glicerin a közti (intermedier) anyagcsrében keletkezik.

A szervezetben más mechanizmus révén hosszabb zsírsavláncok és telítetlen esszenciális zsírsavak (eikozasavak) is keletkezhetnek.

 A zsírsejtekben raktározott zsírmolekulák ,a trigliceridek lebontása hormonális szabályozás alatt áll.A folyamatot irányító hormonok a hasnyálmirígy Langerhans -szigeteiben lévő béta sejtek által termelt vércukorszintet emelő hormonja a GLÜKAGON,az agyalapi mirígy növekedési hormonja és a mellékvesekéreg noradrenalin (katekolamin) hormonja.Ez a folyamat a szervezet megnövekedett energiaszükséglete esetén indul be és az eredményeként egy zsírbontó enzim az aktvált lipáz keletkezik .Ez az enzim  a háromértékű alkoholról , a glicerinmolekuláról sorban lehasítja a három zsírsavat.A glicerin a vérárammal a  májba kerül ahol bekapcsolódik a szőlőcukor ujraképődésbe a glükoneogenezisbe .A rövid szénláncú zsírsavak közvetlenül,a hosszabbak egy fehérjéhez kapcsolódva a keringéssel a különböző szervekbe jutnak ,ahol energiatermelésre hasznosulnak.

                                   

a-vegyi-konyha-a-maj.jpg

                      A szervezet vegyi konyhája a máj

 

A májban különösen intenzív zsírsavbontás folyik.A folyamat végén energia felszabadulás mellett szén-dioxid és víz keletkezik.Erőteljes zsírbontás alkalmával (éhezés,koplalás,cukorbetegség) az anyagcsere felborulhat és ekkor úgynevezett ketózis alakulhat ki.Az ilyen alkalommal keletkező bomlástermékek a ketontestek (acetecetsav,aceton,béta oxi- vajsav) elsavasítják a szervezetet acidózist okoznak.Az ilyen állapotba kerülők  lehellete jellegzetesen aceton illatú.

Éhezéskor az energia csaknem 90 %-a a zsírokból származik.

Az előzőekben vázoltakból következik,hogy a fogyásban a hasnyálmirigy glükagon hormonjának központi szerepe van.Kevesen tudják, hogy a hasnyálmirigy nem csupán a hizlaló, a fogyást gátló  inzulin hormon  termelésére képes, de ez bocsátja ki vetélytársát, a karcsúsító glükagont is. A glükagon fékezi az inzulin tevékenységét, megakadályozza, hogy rögtön az összes vércukor a sejtekbe jusson. Ez a hormon akkor lép akcióba, amikor a vércukorszint egy bizonyos érték alá esik.Miután tehát elfogyasztottunk egy szelet korpás kenyeret vagy egy almát, és a vércukorszint természetes módon lecsökken, a hasnyálmirigy glükagont küld a vérbe. Ez aktivitásra sarkallja májat, újra feltölti a vércukorszintet, miközben kivonja a zsírt a zsírsejtekből, így formálva karcsúsítva az alakunkat.

                                                 

nahezsulyu-bajnokok.jpg

                                   Nehézsúlyú bajnok

A szuper zsírégető hormon a : glükagon

 

A zsírégető glükagonnak azonban csak akkor van esélye, ha a" rossz szénhidrátokkal" nem hívjuk  elő állandóan az inzulint, ugyanis, amíg sok inzulin van a vérben , addig a glükagon nem tudja végezni a munkáját: a májban lévő cukorraktárak és a csípőn lévő zsírsejtek telve maradnak.

Ezzel szemben az ú.n." jó szénhidrátok" csak enyhén emelik meg a vércukorszintet, így egy idő után is csak kismértékbenn  csökken  az le. Az úgynevezett jó szénhidrátok kategóriájába  tartoznak a teljes kiőrlésű gabonatermékek, a hántolatlan rizs, a hüvelyesek, a friss zöldségek és a legtöbb gyümölcs. Ha sokat eszünk ezekből, esélyt adunk  a fogyasztó hatású glükagon hasznos tevékenységének.

A kémiailag finomított, fehér cukrot ezért  a lehető legritkábban használjuk, ehelyett természetes szerekkel édesítsük az ételeinket : mézzel, juharsziruppal, alma- vagy körtelé-sűrítménnyel. A gyümölcscukor, vagyis a fruktóz használata szintén kedvező, inzulinbarát megoldás. Az édesítőszerek sem terhelik a vércukorszintet, és segítenek csökkenteni a kalóriákat. Ezen felül a cukorpótlók kiváló alternatívát jelenthetnek az édesítésben, ha cukorbetegségben szenved valaki.

A hatékony diéta alapja: a glikémiás index

 

Ahhoz tehát, hogy megfelelő mértékben termelődjön inzulin és glükagon, olyan élelmiszereket kell fogyasztanunk , melyek nem emelik meg túlzottan vércukorszintet - ezek kiválasztásában segít a glikémiás index. Crapo amerikai kutatóprofesszor 25 évvel ezelőtt határozta meg a glikémiás index fogalmát, röviden a GLYX-et. A GLYX megmutatja, hogy mennyire emeli meg egy-egy élelmiszer a vércukorszintet.  
Crapo 100-ig terjedő glikémiás skálát fejlesztett ki, és megállapította, hogy az 55 feletti GLYX-értékű táplálékok rosszak. Ide tartozik a cukor, illetve minden olyan élelmiszer, ami sok cukrot tartalmaz. Manapság azonban már alig lehet kikerülni ezt a fehér hizlaló szert, hiszen a gyümölcslevekben, limonádékban, müzlikben, a legtöbb késztermékben, még a mustárban és a savanyú uborkában is vannak rejtett cukrok. Meglepő módon egy flakon ketchupban akár 50 kockacukor mennyiségű cukor is bujkálhat.
A rossz szénhidrátforrások közé tartoznak a fehérlisztből, burgonyaporból, kukoricából vagy rizsből iparilag előállított késztermékek is, mivel ezek nem tartalmaznak természetes ballasztanyagokat. A következő élelmiszereket szintén kerülni kell: sör, cukrozott, szénsavas üdítők, kekszek, dzsemek, fehér kenyér, olajban sült krumpli, chipsek.
Ha azonban az  étrendet sok, alacsony GLYX-értékű élelmiszerre állítjuk át, garantáltan megszabadulhatunk  bosszantó plusz kilóktól. Vásárláskor ezért  mindig vegyük  figyelembe az élelmiszerek cukortartalmát, hiszen, ha alacsony glikémiás indexű alapanyagokból készítjük az  ételeinket , könnyedén és lemondások nélkül karcsúsodhatunk.
A fogyni vágyók válasszanak  tehát  a következő élelmiszerek  közül: friss zöldség- és gyümölcslevek, gombák, szójabab, lencse, csicseriborsó, rozskenyér, korpás kenyér, hántolatlan gabonamüzli, durumtészta.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nagykanizsa

(Nagy P, 2012.08.13 19:42)

Nagyra értékelem az összeállítást.

Re: Nagykanizsa

(Nagy P, 2012.08.13 19:43)

Örömömre szolgál.G.T.